2016. július 18., hétfő

5 fanfiction hiba, amivel tönkreteszed a történeted

Sziasztok!

Meg is jöttem a második cikkel, aminek a témáját már ti választhattátok meg. A szavazás négy napig volt nyitva és a legközkedveltebb ötlet az 5 fanfiction hiba, amivel tönkreteszed a történeted lett, úgyhogy remélem nem csalódtok. Jobbra újra megnyitottam egy szavazást, amin az elkövetkezendő irományt lehet megválasztani, örülnék ha jeleznétek, mit olvastok szívesen.

1. Nulla sztori


Vannak olyan fanfiction bloggerek, akik azt gondolják, hogy elég egy híres embert beleírni az amúgy semmilyen történettel nem rendelkező blogba és az attól már egy kerek egész valami lesz, amire majd jönnek az olvasók. A szomorú ebben csupán annyi, hogy tényleg vannak olyanok, akiknek ez elég. Mert persze tudja mindenki, hogy ez amúgy sem lesz kiadva, ameddig meg gyűlik rá a pipa meg a komment, addig nincsen para. Mindig is úgy gondoltam, és most is úgy vélem, hogy aki az eredményért ír és nem szenvedélyből vagy kedvtelésből, annak hosszú távon nem igazán való ez a hobbi. Mert hát lássuk be: nem keresünk ezzel semennyit, plusz időt fordítunk rá az életünkből és reménykedünk, hogy valaki elolvassa és tetszik neki. Soha nem várhatunk biztos sikert, mert mindig más az aktuálisan kelendő.
Szóval, egy kicsit elkanyarodtam a lényegtől, de azt akartam mondani, hogy ne azért írjatok fanfictiont, mert az a híresség most éppen menő, hanem mert rajongotok érte és szeretnétek beleképzelni egyes szituációkba. Ha pedig már bele is képzeltétek, ott a történet, van sztorid. Csak lapra kell vetned(vagy Wordbe) és kidolgozni a részleteket: család, barátok, háttér, nem csak egy név. Hiszen milyen egy történet már az, amelyikben mindenkinek csak neve van, a többi meg guglizható?

2. Koncertes ismerkedés


A. Hajam. Szálát. Tépem. Tőle. Ilyen egyszerűen nem létezik. Nem fog téged kiválasztani Harry Styles, hogy gyere fel a színpadra, ott nem fog neked énekelni, a dal után nem fog lesmárolni, a koncert után nem fog ágyba vinni, hogy utána gyereked legyen. Nem. Történik. Ilyen. 999 ilyen kezdetű blogot olvastam már és mindnek ugyan az lett a vége: valamelyik másik sráccal jött össze a csaj.
Először is: az énekesek nem teljesen hülyék. Pláne nem az ilyen ismertebbek. Nem fognak egy ismeretlen lányt ágyba vinni, akinek akár nemi betegsége is lehet. Oké, tudom, nem ez a legnagyobb probléma az ilyen sztorikkal, hanem hogy tízévesek írják. De azt ugorjuk.
Másodszor: te tényleg úgy akarsz az általad kedvelt hírességre gondolni, hogy az egy felelőtlen férfikurva, aki minden második csajt megfektet, aki rajong érte? Amúgy meg, totálbiztos, hogy elintéznék jogi módon, hogy ne tarthasd meg a gyereket, olyan sok pénzük van.
Harmadjára: ebben tényleg SEMMI romantikus nincsen. Ennél még a Tom & Jerry-ben is több érzelem volt. Mégis milyen szálak fűzhetnének egymáshoz két idegent, akik ott találkoztak először és máris belecsöppentek egy hatalmas problémába? Mert egy gyerek az nem vicc.
Negyedszerre: Nagyon nem eredeti. Ezren leírták előtted és szerintem már mindenkinek a könyökén jön ki. Én személy szerint már meg sem merek nyitni One Diretion fanfictionöket.

3. Egyből szerelem


Szerelem első látásra. Az egy nagyon szép, költői, nem létező dolog. Mert tetszhet nekünk valaki első látásra, de szerelemnek azt nevezzük, mikor az ember személyisége is legalább annyira lehengerlő, mint a külseje. Anélkül csak szimpla szemfényvesztés.
Példának okáért, hány olyan fanfictiont olvastatok már, amiben a két főszereplő titokzatosan kötődik egymáshoz és rögtön odavonzza egyik a másikat? Én nagyon sokat.
Nincsen semmi kifogásom a romantika ellen, de nem sokkal izgalmasabb egy olyan szerelem, amiben vannak nehézségek? Ráadásul ebből egy jó történetet is össze lehet hozni. Gondolj csak bele, ha rögöket gördítesz a szereplőid elé azzal fejlesztheted a személyiségüket, érzelmeket hozhatsz ki belőlük, hosszabbá és fordulatosabbá teheted a blogodat, ami több olvasót vonz, az meg már téged is inspirál, hogy minél jobban írj.
Ha az a kifogásod, hogy „dehát egy olyat nagyon hosszú megírni”, akkor gondolj csak bele: szerinted elolvasni nem időigényes? És senki nem fog olyanba időt fektetni, ami nem éri meg számára, legalább szórakozás-szinten.
Tegyük fel, hogy nem tudsz mit kitalálni: vegyél ihletet a való életből. Sorold fel magadban, hogy a te kapcsolataid milyen falakba ütköztek, alakítsd át egy kicsit a körülményeket és voilá. Kész is van egy főszál. Attól meg, hogy valószerűtlen lesz, nem kell paráznod, mert végül is veled is megtörtént.

4. Semmiféle tudás a karrierrel kapcsolatban


Nemrég zajlott le az EB és elég nagy port kavart a bloggerek körében is. Ugye Sky? Volt aki vele, volt aki ellene, de mindenki beleszólt a témába. A nagy hűhó miatt sem csoda, hogy elkezdtek feltünedezni a különböző magyar focistákat középpontba állító ff-ek. Ezt persze mindenki láthatta is előre volt aki meg is jósolta, de mondjuk azt lehet, hogy elvártuk volna, hogy TUDJÁK, MI AZ A FOCI. Mert az nonszensz, ami ezekben a történetekben folyt. Nem elég, hogy minden focistát a porba tapostak jellemileg és a méltóságuktól megfosztva hagyták őket tengődni, de olyan elrugaszkodott dolgokat állítottak a fociról, hogy előbb hittem volna el Kristen Stewartról, hogy jó színész. Édeseim, megkérlek titeket, hogy ha az EB-ről írtok, legalább tisztázzátok magatokban, hogy bizony Argentína sem idén, sem soha nem fog az Európa Bajnokságon indulni, mert valahogy nem egészen EURÓPÁBAN.
És hogy még valamit tisztázzunk: Messi SEM fog az Európa Bajnokságon szerepelni, mert ő sem ennek a kontinensnek a részese. Apró baki, tudom, végül is, villával is lehet levest enni, csak egyenlő arányban nincsen értelme egyiknek sem.

5. Szürrealitás

Minden kezdő fanfiction író legjobb barátja, akitől olyan nehéz megválnia. Mert persze, tudom én, a fanfiction már alapjáraton elképzelhetetlen, de vannak, akik képesek ezt is überelni. Mutatok példát:

„Ott álltam az ötvenedik sorban és rajongva néztem fel a színpadon éneklő Habladabluszra. Mellettem emberek ezrei üvöltözték a dal szavait, de én csak az előadó hangját hallottam, csak rá figyeltem. Majd hirtelen megszakadt a zene és Habladablusz rám mutatott, felinvitálva engem maga mellé. El sem hiszem, hogy én, a teljesen átlagos kinézetemmel, én, az ötvenedik sorból, én, a százhatvan centimmel, amivel ki sem látszom a tömegből, pont én hívtam fel magamra a figyelmét.
Lassan észbe kaptam és előrenyomakodtam az emberek alkotta falon, egészen a színpad széléig, ahol a szemébe néztem, ő meg az enyémbe és éreztem, hogy valami megváltozott. Elpirultam, ahogy az egyik testőre felemelt az emelvényre, amelyen immár ketten álltunk: én és Habladablusz.
Habladablusz aztán sokat sejtető pillantást vetett rám, majd elkapta a csuklóm és közelebb rántott magához. Tenyerét az arcomhoz simította, majd lágyan megcsókolt. Abban a minutumban minden megállt körülöttem: távolról érzékeltem a rajongók kiabálását, a testőr nemtetszését és csak Habladablusszal törődtem. Beletúrtam a hajába, és még közelebb húztam magamhoz.
Zihálva váltunk szét. Habladablusz közölte a közönséggel, hogy ezennel megszakítja a koncertet, majd hátrajött velem a backstage-be, ahol végrehajtottunk egy biológiai folyamatot az emberi faj fennmaradásának az érdekében, amit amúgy nagyon élveztem, így a hangfalon fekve is.
Másnap reggel a koszos, izzadt, tegnapi pólómban ébredtem és kezdtek visszatérni az emlékeim. Ahogy a porban hemperegve élveztük, hogy már tíz perce ismerjük egymást és megfeledkezve a kötelességeinkről, mint például az éjfélig tartó kimenetel vagy a milliós koncert, susmorogtunk mocskos dolgokat egymás fülébe: tegnap nem söpörtem, ezért mocskos maradt a padló.
Mikor ezt mondtam, Habladablusz egy csettintésre kiszeretett belőlem és visszavitte az eljegyzési gyűrűt meg az életbiztosítást, mert azt mondta… Azt mondta, hogy olyan nővel nem akar együtt lenni, aki nem porszívót használ. Erre elsírtam magam és elkeseredetten közöltem vele, hogy amint elballagok általánosból lesz porszívóm, de addig csak a partvisnyéllel nyomatom, ám ő erre sem békült meg és mindenféle búcsú nélkül rúgott ki páros lábbal a színfalak mögül.”

Nézzétek, nagyon próbálkoztam összehozni egy élvezhetetlen, paródiának is borzasztó, sablonos, szürreális és felettébb beteges, gyermekmegrontó szösszenetet, remélem sikerült és értitek a lényeget.


Szerintem ennyi is volt mára, ha még szeretnétek cikket olvasni tőlem, jelöljétek, hogy melyik témában és amilyen hamar csak tudom, hozom.